Személyes tapasztalatok és vélemények az implantálásról

Sajnos én örököltem a gyenge fogakat, már gyerekkoromban is gyakran kellett fogorvoshoz járnom, úgyhogy elég rossz emlékeim vannak… Kb. ötvenéves koromra már elég sok fogamat elveszítettem, felül és alul is. A legjobban az zavart, hogy bizonyos ételeket nem tudtam megrágni, úgyhogy több dologról is le kellett mondanom, amiket szerettem. Ilyen volt például a csülök pékné módra. Hát az nagyon hiányzott…

Be kell vallanom, hogy elég nehezen szántam magam rá az implantálásra, nagyon féltem. Egyrészt a fájdalomtól, meg attól, hogy mi lesz, ha valami balul sül el, mondjuk a szervezetem nem fogadja be ezt az idegen anyagot, vagy valami baj történik a műtét közben, ilyesmi. Így, utólag azt mondom, hogy fölöslegesen rettegtem, kár volt ilyen sokáig halogatni az implantálást.

Alulra négy, felülre pedig két implantátumot ültettek be. A műtét egyáltalán nem fájt, inkább azt mondanám, hogy voltak kellemetlen részek. A gyógyulási időszak, amikor ugye még nem volt korona meg híd az implantátumokon, nehezebb volt abból a szempontból, hogy nagyon kellett vigyázni, hogy mit eszek, hogy rágok, hogyan tisztítom az implantátumokat. Aztán pár hónap múlva, amikor megkaptam a koronákat és a hidakat, hát az óriási érzés volt. Főleg az, hogy végre azt ehettem, amit csak megkívántam. A feleségemmel úgy ünnepeltük meg, hogy elmentünk egy jó étterembe, és végre csülköt rendeltem pékné módra!

– László, nyugdíjas

Tavaly volt egy balesetem, és az egyéb sérüléseimen kívül elveszítettem két fogamat az alsó állkapocsban, a jobb oldalon. Ha lassan is, de szerencsére felépültem, viszont borzasztóan zavart, hogy beszéd közben látszott a foghiányom, nevetés közben pedig még inkább. A munkám során elég sok emberrel találkozom, tárgyalásokon veszek részt, szóval az ápolt megjelenés nálam nemcsak belső igény, hanem hozzátartozik a szakmához is.

Kialakult bennem egy gátlás, mert folyamatosan azt gondoltam, hogy akivel beszélek, az a számat, illetve a foghiányomat nézi. Iszonyúan frusztrált az egész, így nálam nem is volt kérdés, hogy belevágjak-e az implantálásba, nagyon akartam az egészet.

A műtét után, amikor már feltették a koronákat is, emlékszem, annyira csodálatos volt, hogy éreztem a nyelvemmel, hogy teljes a fogsorom. Sok időbe telt, amíg minden szempontból helyrejöttem a baleset után, és most, hogy már a fogaim is rendben vannak, azt érzem, hogy tényleg visszakaptam az életemet.

– Krisztina, kampánymenedzser

Contact Us

We're not around right now. But you can send us an email and we'll get back to you, asap.