Hogyan zajlik a gyökérkezelés?

Gyökérkezelés és tömés

A gyökérkezelés indokolttá válik ha nagy kiterjedésű szuvasodás, mely eléri a fog belsejében lévő ereket és idegeket tartalmazó kamrát, ezáltal fogbél-gyulladás alakul ki. Megszűnik a fog vérkeringése, a fogágyban, és a fogat körülvevő csontban elszaporodhatnak a baktériumok, és gyulladást okozhatnak. Az ilyenkor kialakuló gyulladásos gócos fogak lehetnek az okozói a szervezet egyéb helyein kialakult gyulladásos folyamatnak. A gyökérkezelés során kitisztítjuk a fog belsejében levő üregrendszert.

A fogbél (pulpa) eltávolítása helyi érzéstelenítésben történik. A gyulladás miatt előfordulhat, hogy az érzéstelenítés sikertelen. Ilyen esetben devitalizáljuk az érintett fogat, azaz egy idegölő pasztát teszünk a pulpakamra tetejére, mely néhány nap alatt élettelenné, érzéketlenné teszi az ideget. Ezután garantált a fájdalommentes gyökérkezelés. A gyökérkezelés kézzel és géppel történik, utóbbi modern, megbízható, és gyors kezelést biztosít. Az ér és idegképleteket steril tűk segítségével eltávolítjuk, és fertőtlenítés után, a baktériumtól mentes csatornákba kerül a gyökértömés.

A gyökércsatornák tömése a legkorszerűbb anyagokkal és technikákkal történik, a cél, hogy hermetikusan lezárjuk a csatornákat.

A frissen gyökértömött fogak néhány napig ráharapásra érzékenyek lehetnek. Mivel a gyökérkezelt fogban megszűnik a vérkeringés, kiszárad és törékennyé válik, ezért a gyökérkezelt fogakat koronával kell ellátni.

A gyökérkezelt fog újjáépítésének módjai

Csapos felépítés

A fogorvosok egyik legfontosabb feladata a fogak megmentése és a foghiányok pótlása. Ha a fog koronai része letörik, de a gyökere ép marad, a letört rész felépítését meg lehet oldani a gyökérbe helyezett csap és korona segítségével. Így a szomszédos fogakat megkíméljük, mivel nem kell azokat lecsiszolva hidat készíteni.

Alapelv, hogy csapot csak gyökérkezelt fogba lehet helyezni, ezért először a gyökértömést kell elkészíteni. Minden esetben röntgenfelvételt készítünk annak kizárására, hogy a gyökércsúcsi régió gyulladt. Ezt követően hoz döntést a fogorvos arról, hogy a gyökér felhasználható-e csapos fog felépítéséhez. Csapos műcsonk nem készíthető a következő esetekben: ha erősen görbült gyökér vagy a fog egy része íny alá tört.

A csap készülhet fémből, vagy lehet fogtechnikus által készített öntött csap és üvegrost.

Héjkerámia

Héjkerámiák a frontfogakra készülnek, a zománchibák, elszíneződött fogak színkorrekciójára, vagy fogak metszőéleinek sérülései esetén, illetve a fogak közötti rések csökkentésére, zárására. A héjkerámiákat két csoportra oszthatjuk: direkt és indirekt héjkerámia.

A direkt héjat a fogorvos készíti el a rendelőben, e célra szolgáló speciális anyaggal, melye akár 8-10 különböző árnyalatú lehet. A foganyagból a lehető legkevesebbet kell feláldozni (0,4-0,8 mm), és az esztétikai eredmény azonnal látható. Sérülékenységük csekélyebb, mint az indirekt héjaké.

Az indirekt héjkerámiák fogtechnikai laboratóriumban készülnek. A fogorvos a preparálás során minimális foganyagot (0,5-1 mm) lecsiszol a fog felületéről, majd a lenyomatvételt követően a fogtechnikus porcelánból elkészíti a héjat, melyet egy speciális ragasztóval rögzít a fogorvos.

A héjkerámia nem ajánlott a nagymértékben szuvas vagy sérült fogaknál, továbbá bizonyos harapási rendellenességek esetén, vagy ha a páciens éjszaka csikorgatja a fogait.

Fogpótlás

A foghiányok pótlása nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi szempontból is fontos. A fogatlanság miatt csökken a rágóképesség, így a kevésbé megrágott, nagyobb darabokban lenyelt étel emésztőrendszeri zavarokhoz vezethet. A fogpótlás elsődleges célja a rágóképesség helyreállítása és a beszédhibák kiküszöbölése, eleget téve az esztétikai követelményeknek is.

Minden fogpótlást alapos fogorvosi vizsgálat és kezelési terv készítése előz meg. Fémallergia gyanúja esetén speciális fogászati fémallergia-vizsgálatot kell végezni.
A beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik. Fontos, hogy a beteg étkezzen a fogászati kezelés előtt, mivel az érzéstelenítő injekció beadása után nem ehet, amíg a zsibbadás tart (kb. 3-4 óra).

Koronák, hidak

Koronát általában nagyobb kiterjedésű szuvasodás vagy sérülés során károsodott fogak helyreállítására készítünk, ha a gyógykezelés már nem oldható meg töméssel vagy betéttel. Ezen kívül a gyökérkezelt fogak védelmét is szolgálhatják koronák, ugyanis azokban megszűnik a vérkeringés, kiszáradnak, és törékennyé válnak.

A diagnózis és a kezelési terv felállítása után a fogat elő kell készíteni a koronához, azaz a fogat lecsiszolva helyet biztosítunk a koronának. A csonkelőkészítés függ a korona fajtájától és anyagától, valamint a rendelkezésre álló foganyag mennyiségétől. Csiszolás során a foganyagból csak a minimálisan szükségeset kell eltávolítani, biztosítva azonban a korona stabilitását, tartósságát. A preparált fogról lenyomat készül, amely alapján a fogtechnikus az ellenoldali fogazattal, és a harapási viszonyok rögzítésével több fázisban elkészíti a koronát.

A fogmű elkészítéséig (1-2 hét) a fogra ideiglenes koronát helyezünk a rendelőben, biztosítva ezzel a páciens komfortérzetét, valamint a lecsiszolt fog védelmét a külső környezeti hatások ellen.

A koronák, hidak anyaga

Rendelőnkben porcelán koronákat készítünk. Ezek a koronák a látható felszíneken fogszínűek, a nem látható részeken fémszínűek. A porcelán alatti fém lehet nemes (arany), illetve nem nemesfém ötvözet. A műanyagból készült koronát a fogorvosok nem szokták ajánlani, mert rövidebb az élettartama, kevésbé esztétikus, elszíneződik, és jobban kopik, mint a porcelán.

Cirkon (fémmentes) koronák, hidak

A hagyományos fémvázra égetett kerámiapótlások mellett egyre inkább előtérbe helyeződik a cirkónium használata, mely a fogászatban az 1990-es évek végén kezdett elterjedni, elsősorban fémek pótlására, helyettesítésére. A periódusos rendszer 40. elemeként ismert cirkónium egy nagyon kemény, magas hajlítószilárdságú anyag, s az ebből készült korona fémmentességéből fakadóan nem vált ki allergiás reakciókat. A váz színe is a fogszínhez alakítható, és a jó fényáteresztő képességének köszönhetően a természetes fog tökéletes mása alkotható meg, s a készítés technológiájának köszönhetően nagyobb a pontossága, tökéletes a széli záródása. Ezen kívül a hajlítással szembeni ellenállóságának köszönhetően hosszabb hidak készítésére alkalmas, mint a hagyományos fémkerámiából készült hidak.

Csiszolásmentes híd

Abban az esetben, ha a szomszédos fogak alkalmasak rá, inlay-ek, azaz betétek rögzítik a fogművet. Azaz, a fogakba készült betétek nemcsak tömésként funkcionálnak, hanem a foghiányt pótló hídtag rögzítőiként is.

A koronák, hidak elkészítése utáni szövődmények:

A koronák átlagos élettartama 8-10 év. Ha az ínysorvadás gyorsabb az élettaninál, szükség esetén hamarabb ki kell cserélni. A helyes, rendszeres fogmosással az élettartam növelhető. Fontos a fogselyem használata a koronák között, valamint a hídtest alatti hídtisztító selyem, és fogköz tisztító kefe használata, ahova a fogkefe nem fér be. Ezek használata nélkül ínygyulladás fordulhat elő.

A nem megfelelő korona vagy híd állkapocsízületi fájdalmakat és ráharapási érzékenységet okozhat. Fémallergia esetén súlyos ínygyulladás léphet fel, a koronaszélek mentén fekete elszíneződés látható. A nagyobb fogpótlások előtt ezért tehát célszerű ezért speciális fogászati fémallergia-vizsgálatot végeztetni.